Vízen, földön, levegőben: tíz szakágban élhetnek meg valóságos élményeket a cserkészek

029

A kamaszok, fiatal felnőttek egyre inkább csak virtuálisan élik meg az élményeiket. A cserkészek viszont ezek megosztására, a programok szervezésére használják a közösségi médiát. Az élményeket viszont – mint a lovaglás, az ejtőernyőzés vagy éppen az íjászat –  valóságosan tapasztalják meg a cserkészeten belüli különleges csoportokban, az ún. szakágakban. Ami jó a fiatalságnak, az jó a szövetségnek is: a jelenlegi tíz szakág a középiskolás koron túl is élményt ad a cserkészeknek, így megtartó ereje van a mozgalomban.

A 16 év fölötti korosztály számára adnak értelmes, önképzésre alkalmas és élményközpontú elfoglaltságot a szakágak. Csóka Sarolta, a Magyar Cserkészszövetség cserkészsegédtisztje, szakági koordinátor elmondta: középiskolás korban a gyerekek egy része vezetővé válik a cserkészetben és maga is felelősséget vállal a kisebbekért. Viszont ha ez nem történik meg, akkor lemorzsolódhat, mert már nem talál elég kihívást a cserkészetben. A szakágak ebben segítenek: a vezetőknek feltöltődési lehetőséget, a nem vezetőknek új, professzionális kihívásokat nyújtanak.

– A szakágaink nagy részét később a civil életben is aktívan lehet alkalmazni, sőt: túljutva a hobbi szintjén, szakmává is válhatnak – vallja Csóka Sarolta. – Vannak például olyan cserkészek, akik civil életüket, foglalkozásukat is lovas szakmában képzelik el.

A Magyar Cserkészszövetségben jelenleg tíz szakág működik: katasztrófavédelmi, kerékpáros, vízi, barlangász, regös, ejtőernyős, lovas, vadonlakó, repülős, íjász. Már a II. világháború előtt is számos szakág működött, melyek egy része kötődött a hagyományos cserkészethez, de voltak olyanok is – rádiós, repülős -, melyek a kor szempontjából a legmodernebb tudományágak közé tartoztak. Az újraalakult cserkészszövetségben a világháború előtti szakágak létjogosultságát kutatták, s azt, hogy mindezek miként illeszthetőek a mai fiatalok érdeklődési körébe. Minden tevékenység a cserkészet hagyományos működéséhez kapcsolódik, és ezen belül olyan szakágakat lehet létrehozni, amire a legnagyobb az igény.

– Az elmúlt másfél évben jelentős változás, bővülés történt. Mindig jött egy kisebb társaság egy ötlettel, és mi megvizsgáltuk, hogy a magyar cserkészetet miként fejleszti, miként teszi nívósabbá az adott aktivitás – tájékoztatott Csóka Sarolta. – Mostanában egyre nagyobb az igény a hegymászó és a síelő szakágra. Minden tevékenységnél lehetőség van a szakmai fejlődésre, önképzésre, ami fontos szempont.

A legújabb, a katasztrófavédelmi szakág az 2013-as dunai árvíz idején alakult, akkor országszerte több száz cserkész dolgozott a gátakon. Ma mintegy negyvenes tagsággal bármikor riaszthatók a katasztrófavédelem által, és erre szélsőséges időjárás esetén volt is már szükség: tavaly télen az ónos eső, illetve nyáron néhány nagy vihar miatt.

Egy-egy szakág erejét az mutatja, milyen színvonalon dolgoznak, hányan és mennyit tesznek aktívan érte, egy-egy programjuk milyen érdeklődést generál. A legnépszerűbbek közé tartozik például a két nagy klasszikus: a vízi és a regös szakág, ezek mindig több száz cserkészt mozgatnak meg. A regös bál és a tábor, illetve a Rege Néptáncegyüttes táncházai nagyon sikeresek. De a kerékpáros szakág is egyre nagyobb szabású programokkal rukkol elő, ilyen volt tavaly Budapesten, amikor egyedülálló módon biciklis keresztutat szerveztek húsvét előtt. A barlangász-cserkészek is nagyon népszerűek és eredményesek úgy a mozgalmon belül, mint azon kívül. Ilyen siker volt például, amikor idén Montenegróban, a Kotori-öböl közelében sikerült feltárni a Kétlyukú-barlangot 715 méteres mélységig, mely így a legmélyebb, magyarok által feltárt barlang lett. A kutatásban a kezdetektől fogva részt vett a barlangász-cserkészeket magába foglaló Barit Barlangkutató Csoport. De ugyanígy népszerű és nagy fejlődésnek indult a többi mellett az ejtőernyős, vagy a vadonlakó szakág is, melyek számos izgalmas programot kínálnak az érdeklődőknek.

– Az íjász és a repülős szakág most kezd újra kibontakozni, de a hegymászó, síelő és a külügyi szakágról is hallhatunk még a jövőben – mondta a cserkész-segédtiszt. – A gyerekek a tapasztalható élményeket keresik. A szakágak a cserkészet céljaihoz köthető, kiegészítő feladatot látnak el: olyat, amitől a magyar cserkészet még értékesebb lesz, a fiatalok pedig a cserkészet által képviselt értékek megélésében motiváltabbak. Mindezt a megtapasztalt élmények és a közösség miatt. A szakágak célja is az, hogy ne csak hobbit, hanem használható tudást adjon a fiataloknak az élmények mellett. 

A Magyar Cserkészszövetségről

A cserkészet önkéntes, vallásos, pártpolitikától független ifjúsági mozgalom, amely nyitott mindenki számára származástól, nemtől, társadalmi és vagyoni helyzettől, valamint vallási meggyőződéstől függetlenül. A cserkészet a világ legnagyobb gyermek- és ifjúsági mozgalma. A világ több mint 200 országában 38 millió cserkész dolgozik egy közös célért: segíteni a gyermekeket és fiatalokat, hogy aktív és elkötelezett felnőttekké váljanak. A Magyar Cserkészszövetség tagja a Cserkészmozgalom Világszervezetének (World Organization of the Scout Movement), amely az ENSZ tanácsadó tagja. A Magyar Cserkészszövetség több mint 200 csapatában körülbelül 10 ezer cserkész tevékenykedik, az ország minden megyéjében.

Tovább információ kérhető:

 

Sándor Viktória

kommunikációs vezető

email: kommunikacio@cserkesz.hu, sandor.viktoria@mcssz.hu

mobil: 36-20/823-1785

web: http://cserkesz.hu/