A barátai köröm két embertípusra osztható fel. Az egyikük, aki egész évben keményen hajt, nyüzsög, mindenhol ott van, semmiből sem szeretne kimaradni. Egy szóval, van Élete. A másik típus, aki talán túl keményen is hajt és nem marad egy perc ideje sem a hobbijaira, vagy arra, hogy csak úgy létezzen. Tudja, hogy ez nem jó és panaszkodik is miatta, de a cselekvésig, a változtatásig nem jut el sosem.

Az első típustól ha megkérdezem a szilveszteri mulatság közeledtével, hogy mi volt ebben az évben a legjobb, semmit sem tud mondani. Mert annyi minden történt, annyi érdekes, mulatságos dolog, hogy hirtelen egyet sem tud felidézni. Csak azt tudja, hogy ez az év egészen jó volt. A második típus szintén nem tud felhozni egyetlen emlékezetes pillanatot sem, azért mert talán úgy érzi, hogy neki egy ilyen sem adatott meg idén a sok munka és kötelező feladat mellett.

Mindkét típusnak vannak viszont álmai és céljai.  Legyen az akár egyszerűen csak az élet élvezete és újdonságok kipróbálása, vagy akár egy előléptetés vagy a költözés. És mind tesznek is érte, minden egyes nap! Ám ha megkérdezem őket, legtöbbször csak fogadkozás a válasz, hogy na majd jövőre sikerül, jövőre minden más lesz. Pedig semmi sem lesz más. Ugyanazok az emberek lesznek körülöttünk, ugyanazok maradnak a problémáink és ugyanúgy elfelejtkezünk majd az év végére minden egyes dologról, ami boldoggá vagy boldogtalanná tett minket.

Pontosan két évvel ezelőtt én sem voltam semmiben sem más, mint az első típus. Aztán rájöttem, hogy mennyire fárasztó mindig csak a jövőnek élni és közben elfelejtkezni a jelenről. Mert akinek csak a célok lebegnek a szeme előtt az elfelejt élni! Ekkor megálltam egy kicsit és elkezdtem számba venni azokat az eseményeket, amelyekre érdemes visszaemlékezni. Elkezdtem vezetni az Emléknaplómat.

Emlékezz az apróságokra is, amelyek boldoggá tették a napjaidat!

Az első körben azok a dolgok jutottak eszembe, amelyek gyökeresen megváltoztatták az életem. Olyan drasztikus lépések, mint mondjuk a költözés vagy a munkahelyváltás. A második körben a szórakozás, a nyaralás, a fesztiválozás a közös nyári borozgatások képei jelentek meg előttem. És elöntött a boldogság és a hála. Azért mert annyi kedves ember vesz körül, jó barátok, akik igazán boldoggá teszik nem csak a napokat, hanem az éveket is. Ezután csak jelentős mennyiségű elmélkedés után ugrottak be olyan apróságok, mint hogy megfőztem végre életemben először egy olasz zöldséglevest, hogy idén kipróbáltam egy új lakkot a manikűrösnél, hogy megkóstoltam a strandon az isteni szedres limonádét. Ja, hogy ezek lényegtelen dolgok? Kicsit sem azok! Mert ha ezek nem lennének, akkor hiába léptük volna meg a nagy változásokat, mégis üresnek éreznénk a mindennapjainkat.

Azóta mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy igenis vegye a fáradtságot és vésse az eszébe ezeket az apró örömöket; és teljesítsen olyan kicsike célokat is, mint a sarki pékség kipróbálása. Ezeket számba véve, már közel sem tűnik egyformának minden nap és minden év.

Végül úgyis majd azok az apró kis darabok állnak össze egy kerek egésszé, amelyek egyesével jelentéktelen apróságoknak tűnnek. Mondjuk az, hogy édesanyám szeret egy bizonyos típusú illatot, én pedig minden nap egy csodálatos irodaház mellett hajtok el és azon gondolkozom, hogy milyen lehet a kilátás odafentről. Aztán jön egy futólag elolvasott álláshirdetés, és tessék, ma már az említett irodaház, említett illatának népszerűsítésével foglalkozom. De ez talán csak egy picit tesz boldogabbá, mint a mindennapos reggeli álmodozás a kilátásról.

Utóirat:

Bevallom jómagam rettenetesen lusta vagyok naplót vezetni és csak fejben őrzöm az emlékezetes perceket, de idén, veletek együtt papírra is vetem a gondolataimat. Remélem 2016-ban ez is sikerül:)

BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁN A BILLIONAIRE CSAPATA MINDEN KEDVES OLVASÓNAK!

A LEGÜTŐSEBB SZILVESZTERI KOKTÉLOK>>

Billionaire életérzés
9/10
Exkluzivitás
10/10
High-end faktor
7/10
Overall score: 8.7/10