1, Amazonas esőerdő

Leginkább az erdőirtás fenyegeti a 6,74 millió négyzetkilométer kiterjedésű Amazonas esőerdőt, amely csaknem 5 %-át teszi ki a földfelszínnek. Ökológiai szerepe is pótolhatatlan, de emellett közel 50 000 őshonos állat és növényfajnak is otthont ad; többek között a jaguároknak és Amazonas folyóban úszkáló folyami delfineknek természetes élőhelye. Bátrabb becslések szerint 2 millió faj is élhet az esőerdők nagyrészt érintetlen tájain, melyek feltérképezéséhez 1200 évre lenne szükség. A tudósok számításai szerint viszont alig 90 év múlva már semmi sem marad a világ legnagyobb esőerdejéből.

2, Holt-tenger

Az Izrael és Jordánia területén fekvő Holt-tenger vízszintje rohamos ütemben csökken. Bár nevében tenger, valójában egy tóról van szó, melynek magas sótartalmú vize a kozmetikai termékek egyik legkedveltebb összetevője. Pont ez az iparág tehető nagyrészt felelőssé a vízszint csökkenéséért, mely várhatóan 2030-ra már 20 méterrel fog visszahúzódni a parttól. Még egy remek indok arra, hogy még idén ellátogass Jordánia mesebeli vidékére.

3, Everglades Nemzeti Park

Florida déli partjainál fekszik az Everglades Nemzeti Park, mely az édesvizi mocsarak páratlan élővilágát tárja a látogatók elé. A Föld legnagyobb mocsárvidékén él a legnépesebb populációban a saw gras télisásfaj, de orchideák és pálmák is találhatóak a területen. Az őshonos állatfajok közül a flamingó, az aligátor és a lamantin a legismertebbek. A parkot leginkább a mezőgazdasági művelés terjedése és a gazdák által vizekbe engedett veszélyes műtrágya anyagok veszélyeztetik. Ma még azonban teljes pompájában várja a kajaktúrára érkező turistákat.

4, Velence

Meglepően keveset hallani róla, hogy a velencei lagúnát és így a kulturálisan felbecsülhetetlen Velence városát is az eltűnés veszélye fenyegeti! A legnagyobb probléma, hogy a város vörösfenyő oszlopokon nyugvó alapjai folyamatosan süllyednek, így egyre többször önti el a várost a tenger. A gleccserek olvadása miatti vízszint emelkedés pedig csak tovább súlyosbítja a folyamatot. Éppen ezért érdemes minél hamarabb mulatni egyet a Velencei Karneválon!

5, A Jamal-félsziget rénszarvasai

Leginkább a globális felmelegedés tehető felelőssé a szibériai Jamal-félszigeten élő rénszarvas populáció zsugorodásáért. Az állatok testsúlya az utóbbi években jelentősen lecsökkent, ami azért jelent problémát mert a legyengült szervezetű egyedek nehezen hoznak világra utódokat. 2013 és 2014 között közel 60.000 rénszarvas halt éhen a vidéken. Szerencsére az oroszok aktívan foglalkoznak a kérdéssel és a fenntartható turizmus által törekednek arra, hogy a jövő generációi is láthassanak még vadon élő rénszarvasokat.

6, Taj Mahal

India és talán a világ legszebb építményét, a Taj Mahal-t leginkább a környezetszennyezés és a város rossz levegője veszélyezteti. A szmog hatására a monumentális épület színe elkezdett sárgulni, a környező szeméttelepekről nem is beszélve. Az indiai hatóságok megpróbálják védeni ugyan az épületet, de a szegénység és a rossz körülmények felszámolása jóval fontosabb kérdés jelenleg, mint a környezetszennyezés visszaszorítása. Addig is annyit tehetünk, hogy megpróbáljuk minél hamarabb, még szép állapotában körbejárni a világ egyik csodáját.

7, Művészetek hídja

Párizs legromantikusabb látványossága, a Művészetek hídja súlyos veszélybe került a szerelem jelképeként ráakasztott több millió lakattól. A lakatok súlya elérte a kritikus 45 tonnát így végül a városvezetés kénytelen volt úgy dönteni, hogy megszabadítja a többletsúlytól a hidat, mely kezdett meghajlani a plusz terhelés hatására. Ezért aki most már a szerelem városába látogat, be kell hogy érje egy egyszerű fotóval.

 KULTURÁLIS KINCSEK, TÖMEGTURIZMUS NÉLKÜL>>

Billionaire életérzés
7/10
Exkluzivitás
7/10
High-end faktor
8/10
Overall score: 7.3/10